Tehetséggondozás elmélete

Nemzeti Tehetség Program értelmezése az óvodai nevelés tükrében

A tehetségsegítést már kora gyermekkortól kezdve érdemes elindítani. Azonban, hogy ez a tudatos tehetségsegítő munka működjön ezt az óvodáskor életkori sajátosságaihoz kell igazítani, továbbá a gyermekek teljes személyiségfejlesztésének pedagógiai folyamatába érdemes beilleszteni. Ehhez köthető általános ALAPELVEK:
● értékmegőrzés elve: még nem igazán van kialakult hagyománya az óvodai tehetséggondozásnak, a szülők megnyerése fontos eleme ennek a folyamatnak. A gyerekek szempontjából fontos kérdés, hogy az óvodának milyen személyiség diagnosztizáló, illetve egyéni fejlesztési rendszere van, illetve milyen tanulási formákat, csoportos és mikrocsoportos módszereket alkalmaznak.
● sokszínűség elve: az elméleti alapokhoz igazodva a módszertani szabadság az egyes pedagógusok kezében van. A kreatív műhelymunka egyedi, új kihívásokra, problémamegoldására, kutakodásra, vizsgálódásra hívja a gyerekeket.
● esélyteremtés elve: a "minden gyermek tehetséges valamiben" elv követésével a gyermek legjobb adottságát felfedezheti és legjobb képességét fejlesztheti a tehetségműhelyben. Az esélyteremtés értelmében minden gyermek az egyéni sajátosságaihoz igazított fejlesztést kap/fejlesztésben részesül.
● folyamatosság és átjárhatóság elve: a gyerekek játékát már óvodába lépésüktől kezdve megfigyeljük, és megfigyeléseinket akár az iskola felé is közvetítjük. (ezt a folyamatot nehéz biztosítani)
● a kiválasztás – kiválasztódás és önfejlesztés elvének érvényesítése: már kisgyermekkorban igyekezni kell felerősíteni a gyermek pozitív személyiségvonásait, illetve erősségeit – a szülőkkel közösen együttműködve.
● hatékonyság, fokozatosság elve: kezdetektől törekedni kell a differenciálásra, a kis csoportos műhelymunka során pedig lehetőség adódik ennek megerősítésére.
● felelősség és társadalmi felelősségvállalás elve: a pedagógusoknak komolyan kell venni a gyermekek nevelését, fejlesztését. Fontos, hogy megfelelő kihívások elé állítsuk őket, ami által fejlődhetnek, a tehetséggondozó munka egy hatékony módszere lehet ennek.
● tehetségsegítők megbecsülésének elve: szükséges a megfelelő időkeret, valamint személyi, tárgyi feltételek, az óvodapedagógusnak pedig feladata a fejlesztő élmények, intenzív és innovatív munka.
● fenntarthatóság és társadalmi támogatottság elve: a nevelőtestület közös elköteleződése a tehetségígéretek segítésében, a tehetséggondozó munka irányába.

Cselekvési program, feladatok:
⮲ a tehetségsegítő programok értékelési, minősítési rendszerének elkészítése. (Összevethetőség az általános minősítési elvekkel és szempontokkal)
⮲ mentori hálózat kiépítése – a tehetséggondozás új szemléletének terjesztése
⮲ tehetséges gyerekek nyomon követési rendszerének kiépítése
⮲ önkormányzatok bevonása

A tehetséggondozás törvényi háttere a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben

A nemzeti köznevelési törvény kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A kiemelten tehetséges gyermek tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció és elkötelezettség.
A szakszolgálatok tevékenyégei közé is tartozik a tehetséges gyermekek segítése, így ők is bevonhatók a tehetségsegítő folyamatokba, munkákba.
A tehetséges gyermeknek, tanulónak joga, hogy a képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, melyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat.

A pedagógus kötelességei és jogai:
♦ a pedagógusnak nevelő, oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
♦ segíti a tehetségek felismerését, kiteljesedését
A nevelőtestületnek foglalkoznia kell a tehetségnevelés elméletével és gyakorlatával.

A TEHETSÉG ÉRTELMEZÉSE ÓVODÁSKORBAN

A tehetség fogalmát az angol nyelvben két szóval jelölik:

• "gifted" – jó adottságot, tehetségígéretet jelöl
• "talented" – a már kifejlődésnek indult tehetséget jelenti

Tehetségesnek azt a személyt tartjuk, aki kiemelkedő eredményt tud felmutatni, valamilyen eredeti, különleges produktumot hozott létre. Óvodáskorban nem beszélhetünk tehetségről, de tehetségígéretes adottságokról, hajlamokról igen. Már ebben az életszakaszban is a gyermekek egy-egy adottsága az átlagosnál lényegesen jobb, nagyon motivált egy-egy területen – ők a tehetségígéretes gyerekek.

A korai tehetséggondozás célját a kutatók a gyermekek adottságainak minél teljesebb kibontakoztatásában, a gyermekek tanulás utáni érdeklődésének minél eredményesebb felkeltésében, valamint a szülők megnyerésében látták.

Óvodáskorban tehát elsősorban tehetségígéretekről, a gyerekek tehetség csíráiról beszélünk, amelynek csak kis részéből lesz felismert, majd még kisebb részéből hasznosult tehetség. Az új szemléletű tehetséggondozás feladata, hogy ezeket az arányokat javítsa.de írhatsz...

A TEHETSÉGÍGÉRETEK ADOTTSÁGAIT JELLEMZŐ MODELLEK

A gardneri tehetségterületek adaptálása az óvodai tevékenységek és az óvoda egyéb tartalmi lehetőségei szerint

Tehetséggondozásról általában

A 2011. évi CXC. törvény "A nemzeti köznevelésről" (továbbiakban: köznevelési törvény) 18. § (2) bekezdésében felsorolja a pedagógiai szakszolgálatok feladatait, amelyek között megjelenik a "kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása" is. A 4. § 13. pontjában a törvény szövege kifejti az 1. ábrán szemléltetett fogalmi kategóriákat, rendszerbe helyezve és egyúttal kiemelve a tehetséggondozást. Ezután meghatározza (köznevelési törvény 4. § 14.) a kiemelten tehetséges gyermek/tanuló fogalmát: "az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség". (Izsóné Szecsődi, J.; Hujberné, T. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásának, szakszolgálati protokollja. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.)
A tehetséggondozás a szakmai nyelvezetben gyűjtőfogalomként szerepel: gyakorlatok, programok összességét jeleníti meg. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács komplex tehetséggondozásról beszél, ami befogadó és nyitott folyamat, magában foglalja a gazdagítást, gyorsítást, differenciálást, ezek eszközrendszerét, a tehetségek fejlesztéséhez szükséges komplex programok biztosításával.
A tehetségsegítés fogalma azt az erőforrás bázist (pl. tanácsadás, tevékenységek, nevelés, oktatás, pénzügyi menedzsment stb.) takarja, amely előmozdítja a tehetségügyet, biztosítja a szükséges alapokat, a támogató környezeti feltételeket a tehetség kibontakoztatásához. A kutatások többféle tehetségmodell megalkotását eredményezték, ezek lényegében a Renzulli-féle "alapmodell" továbbfejlesztései, megőrizve és kiegészítve annak elemeit.

Az alapmodell a következő elemeket tartalmazza:
☞ Átlagon felüli képességek (általános és speciális képességek)
☞ Feladat iránti elkötelezettség (motiváció)
☞ Kreativitás

A három összetevőt halmazként ábrázolva, azok közös metszéspontjában van a tehetség. Az átlag feletti általános képességek közé tartozik többek között a magas szintű elvont gondolkodás, a fejlett anyanyelvi képességek, a jó memória, a hatékony információfeldolgozási stratégiák. Ezek szerepe az egyes speciális tehetség-területeken más és más. A speciális képességek adják meg a tehetség jellegzetességét.

Gardner csoportosításában hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális és az intraperszonális terület. A továbbfejlesztett tehetségmodellekben a környezet is szerepet kap, így Mönks az alapmodellt az iskola, a társak és a család hármasával egészítette ki, míg Czeizel a társadalom szerepét is kiemelte.

Tehetséggondozó munka közös vonásai

A műhelyek kialakításánál a Gardner-i tehetségterületek vesszük figyelembe (nyelvi, zenei, térbeli-vizuális, testi-kinesztetikus, logikai, természeti). Az óvodai műhelytevékenységek komplex jellegük miatt nem mindig sorolhatók egyértelműen az egyes területekhez, az inter- és intraperszonális területeket minden műhelyben lefedjük, hiszen ezek a személyiség fejlesztése és kibontakoztatása szempontjából elengedhetetlenek.

Állandó kijelölt helye, és ideje van minden műhelynek, folyamatos feladatunk az esztétikus, gazdag eszköztár megteremtése a különböző kreatív műhelytevékenységekhez. A tehetséggondozóknak kiemelten szem előtt kell tartaniuk, hogy az óvodás tehetségígéret elsősorban gyermek, éppen ezért számára a fejlesztés elsődleges eszköze az örömet, felszabadultságot nyújtó játék, a játékos tevékenységbe integrált tanulás.

Alapelveink a tehetséggondozásban

Minden gyermek tehetséges valamiben, ezt a tehetségét fel kell fedeznünk.
Komplex tehetségfejlesztő programot működtetünk, egyszerre fejlesztjük a gyermek személyiségét és képességeit, valamint erős és gyenge oldalát. Minden esetben a gyermek pozitívumait, erősségeit emeljük ki.
Az optimális egyéni tehetséggondozást a játéktevékenység biztosítja, a fejlesztést speciális egyéni és mikrocsoportos formában végezzük.
Fontosnak tartjuk a műhelyek átjárhatóságát, azt, hogy a gyermek jól érezze magát a tevékenységben. Lehetőség szerint az iskolába lépés után is nyomon követjük tehetséges gyermekeinket. Csak kreatív óvodapedagógus képes kreatív gyermeket fejleszteni. A családokkal együttműködve valósítjuk meg tehetséggondozásunkat.

Célkitűzésünk
A gyermek személyiségének figyelembevételével átlagon felüli adottságaik, kreativitásuk, motivációjuk felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése, önmagukhoz mérten tehetségük kibontakoztatása.
A gyermek együttműködésének, társas kapcsolatainak, kommunikációjának fejlesztése.
Az 5-7 éves, illetve iskolába készülő gyermekek számára olyan műhelytevékenység biztosítása, melyben önmagához mérten kibontakoztathatja tehetségét. Ezáltal esélyegyenlőség biztosítása ennek a korosztálynak.
A pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagítása.
Tehetségígéretek gondozásának területei, azok adaptálása az óvodai tevékenységek és az óvoda egyéb tartalmi lehetőségei szerint
Tehetségterületek-képességterületek
Óvodai műhely fajták a speciális tehetségígéretek gondozásához
1. Nyelvi tehetségterület Meseműhelyek, anyanyelvi játékok műhelye, nemzetési nyelvi műhelyek
2. Zenei tehetségterület Énekes, ritmusos, hangszeres, zenei képességfejlesztő műhelyek
3. Térbeli - vizuális tehetségterület Képalkotással, plasztikai munkával, kézimunkákkal foglalkozó, terek komponálásával foglalkozó műhelyek (népi kismesterségek, barkácsolás, stb…)
4. Testi-kinesztetikus tehetségterület Sport és egyéb mozgásos tevékenység-műhelyek, népi játékok, dalos játékok, táncházas-táncos lehetőségek
5. Logikai tehetségterület Logikai játék műhelyek, kreatív műhelyek
6. Természeti tehetségterület Környezetünk felfedezésének műhelyei (Nem szűken csak a természeti környezetre értendő)
7. Interperszonális képességek fejlesztése E két terület szervesen beépül az összes óvodai tevékenységbe, hiszen csakis a cselekvések során, tevékenységbe ágyazva fejleszthetők. A fenti tehetségműhelyek nélkülözhetetlen elemei a társas, szociális kapcsolatok és az önfejlesztő és önerősítő, önmegismerő képességek fejlesztése. Ugyanakkor a gyakorlat igazolja, hogy ezek az óvodás gyermekeknek általában gyenge pontjai, de tudni kell, hogy ebben a korban fejleszthetők legjobban.
8. Intraperszonális képességek fejlesztése

A meseműhelyekben a gyerekek számára kiemelten jelenik meg az anyanyelvi fejlesztés, szókincsbővítés, a mesék megjelenítése bábbal. A zenei tehetségműhelyekben is számtalan lehetséges fejlesztési terület van: éneklési készség, hallásfejlesztés, lehetséges a hangszerek megismertetése is, de a zenei kreativitás fejlesztése is lehet kiemelt feladat különféle módszerekkel.
A térbeli-vizuális tehetségterület szintén változatos fejlesztési lehetőségeket kínál a kézművesség sokféle ágára építve: nemezelés, textilmunka, fazekasság, bőrmegmunkálás, szalma, csuhé, gyékény, vessző és egyéb manuális tevékenységek: térkomponálás, barkácsolás, plasztikai munkák.
A logikai-matematikai tehetségterület a gondolkodásra, problémafelvetésre, problémaérzékenységre, problémamegoldásra neveli a gyerekeket.
A természeti tehetségterület környezetünk tevékeny megismerését teszi lehetővé, a gyerekek így jobban megismerhetik saját környezetük értékeit, problémáit - főleg a növény- és állatvilágra koncentrálva. Ehhez a műhely típushoz kiválóan illeszkedik a projektpedagógia módszere.
Az inter-és intraperszonális képességek a speciális tehetségterületeken belül fejleszthetők leginkább a drámajáték kiváló módszereivel, hogy jól tudjunk együttműködni, cselekedni, konfliktust kezelni, saját elképzeléseinket megosztani másokkal. A műhelymunka során is általában szükségessé válik a szocializáció, mivel a gyerekek új közösségbe kerülnek, előfordulhat, hogy számukra kevésbé ismert társakkal.
Az intraperszonális képességek segítik őket, hogy később önmegismerő, önelemző, önfejlesztő és önerősítő személyiségekké váljanak.

Az óvodák ezt a műhelymunkát csakis az iskoláskor előtti évben ajánlhatják fel a gyerekeknek, amikorra az átlagon felüli speciális adottságaik, érdeklődésük, motivációjuk és kreativitásuk gazdagabbá váltak és szociális fejlettségük hatására élvezni tudják a páros és kiscsoportos együttléteket. A tehetséggondozás a teljes óvodáskorra kiterjed, mivel ezzel az intézmények felvállalják, hogy minden gyermekben megkeresik a legjobb adottságokat, képességeket, és nem csak a hátrányaikra fókuszálva fejlesztik őket, hanem az értékeik alapján vonják be őket a tehetséggondozó munkába.
A tehetséggondozó tevékenységet differenciált fejlesztő csoport formájában érdemes megszervezni minimum 6, maximum 15 fővel (a műhely típusát is figyelembe véve).

 Tehetségígéretek felfedezése, azonosítása

Minden gyermekben szunnyad olyan érték, amit ha felismerünk és támogatunk, biztosítani tudjuk azt a pozitív motivációt, ami az önboldoguláshoz, kibontakozáshoz szükséges. A tehetséggondozó programok akkor lesznek hatékonyak, ha azokba olyan gyerekek kerülnek be, akik adottságaik alapján odavalók.

Tehetségígéretek felfedezéséhez, azonosításához alkalmazható megfigyelések

A tehetségazonosításhoz az elméleti szakemberek nagyon fontos javaslatokat, megfigyelési szempontokat, mérési lehetőségeket dolgoztak ki.
Tulajdonságlista:
➔ általában érdeklődik az őt körülvevő világ iránt
➔ Sokféle területről vannak ismeretei
➔ Gyorsan megjegyzi és felidézi a tényeket, információkat
➔ Az intellektuális tevékenységek örömmel töltik el
➔ Sok szabadságot igényel a tevékenységeihez, mozgásához
➔ Általános tudás, készségek, általános fejlettség szempontjából előbbre van társainál
➔ Hajlamos arra, hogy ő legyen a játék irányítója
➔ Gyakori, hogy megváltoztatja a játék szabályait
➔ Elvont dolgok, fogalmak (halál, barátság, háború) iránt is érdeklődik, keresi az összefüggéseket
➔ Kreatívan gondolkodik, eredeti ötletei vannak, szereti a szokatlan megoldásokat
➔ Szeretei, ha saját ötleteit, megoldásait kipróbálhatja
➔ Érzékeny, fogékony a szépre
➔ Megszállott, ha valami érdekli nehéz elterelni
➔ Rajzai különösen expresszívek, kifejezők
➔ Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát
➔ Erős akarata van
➔ Érdeklődik a betűk iránt, magától megtanul önállóan olvasni
➔ Érdeklődik az ismeretterjesztő könyvek, filmek, múzeumok iránt
➔ Szereti a gyermekenciklopédiákat
➔ elmélyülten tud foglalkozni az őt érdeklő témákkal
➔ Mindig van valami, ami nagyon érdekli
➔ Érdeklődik a számok, a matematikai műveletek iránt
➔ Szereti a logikai és konstrukciós játékokat. Ilyenkor nagyon eredeti ötletei vannak
➔ Bizonyos dolgok teljesen magukkal ragadják, megpróbálja azokat megérteni
➔ Kritikus másokkal és önmagával
➔ Feltűnően jó humorérzéke van
A fenti a pozitív jellemzők listája, azonban ezekkel együtt járhatnak negatív tulajdonságok is, és ezeket a gyenge pontokat is érdemes kiszűrni:
● Fokozott energizáltság, nem tűri a tétlenséget, kicsi az alvásigénye
● egyenlőtlen fejlődés - a pszichomotoros fejlődés területén, az érzelmi-szociális fejlődés lemaradása
● Erős kritikai érzék - a logika "túlfejlődése"
● Makacs, véghez akarja vinni, amit szeretne
● Nem foglalkozik azzal, ami nem érdekli
● Nehezen találja meg a közös hangot kortársaival

Gyarmathy Éva hat tehetség hajlam jegyeit mutató szempontot emelt ki (melyeket 1-7-ig terjedő skálán lehet osztályozni):
1. Hajlam az autoritás megkérdőjelezésére (nem fogadják el a szankciókat, erős kritikával illetik a felnőttek kijelentéseit)
2. Alacsony monotónia tűrés (az azonos ismétlődő dolgokat nehezen viselik)
3. Szokásoktól eltérő észlelés (kiváló megfigyelők)
4. Kihívás hiányában rendbontó viselkedés (ha nem állatják kihívások elé, kitalál magának érdekes dolgokat, ami gyakran jár nem kívánt viselkedéssel)
5. Alkotási vágy (mindig csinálni szeretne valamit: problémákat megoldani, tervezni, kivitelezni)
6. Fáradhatatlanság (amikor már a felnőttek is elfáradtak, ő még mindig alkot, csinál valamit)

"Érdeklődés térkép - képességek azonosítása": 56 szempontot kell megfigyelni -nagyon jellemző - jellemző - nem jellemző - nagyon nem jellemző osztályozással, úgy, hogy minden kategóriába 10-10 állítást lehet besorolni, így végül 40 állítás kerül be egy-egy gyermek érdeklődési térképébe.

Külföldi módszer: "Nebraskai csillagos éjszaka" - 17 csillagállás, 17 viselkedésminta
Tevékenység éhség: expresszív, szerepjáték, show, spontaneitás, vezet, kihirdet, lelkes
Kíváncsiság-érdeklődés: megjegyez, vizsgál, megfigyel, keres, kérdez, összefüggéseket meglát.
Részt vesz: kezdeményez, vezet, bevon, bátorít, megmutatja, hogy kell csinálni, instrukciót kiegészít, segít.
Felfedező: kísérletez, épít, tervez, összerak, megold, játszik.
Fantázia; kitalál, imitál, elképzel, mímel, eredeti konstrukció, új design.
Fókusz: összeszedett, szorgalmas, koncentrál, rendez, kiválaszt, részleteket kiegészít.
Humor: viccek, okos, eredeti, megfordít összffüggéseket, spontán, megfogalmaz-reagál.
Képszerű: metaforák használata, szimbólumok, illusztráció, művészi, eredeti, expresszív.
Önálló: egyedül dolgozik, önmagára figyel kezdeményez, elmélyült, szorgalmas, tervez, folytat, megold, befejez.
Gondolkodó: megért, érvel, összekapcsol, asszociál, megtalál, alkalmaz, felhasznál, megmagyaráz, kiszámol, megold.
Mozogva csinál: demonstrál, összerak, figyel, reagál, bemutat, kiállít, non­
verbálisan expresszív.
Figyelmes: észrevesz, meglátja az összefüggéseket, megkülönböztet, meglátja a változásokat, kapcsolatba hoz - asszociál.
(Mások által) elismert: kiválasztott, forrásként tekintenek rá, segít, magához vonz másokat, készséges, nagyra becsülik.
Összeáll a kép: mintát, szabályszerűséget észrevesz, felfogja az egészet, metaforát talál, bejósol, elemez/elméletet gyárt.
Érzékeny: expresszív, könnyen sír, belátó, segítőkész, együttérző/empatikus, aggódó, tudatos, gondos
Megoszt - önként jelentkezik: összeköt, illusztrál, leír, elmagyaráz, segít, bemutat, tanácsot ad, bátorít, nagylelkű.
Szókincs: folyékony, gazdag, megért, kifejez, újít, új összefüggésben használ, bonyolult szerkezeteket, .,felnőtt" szavak.
Üstökös: bármilyen viselkedés, ami feltűnő vagy látványos.

Komplex személyiséglapok készítése
A gyerekek óvodába lépésétől vezetünk dokumentációt az egyéni fejlődéséről, melyet a tehetség azonosításakor, beválogatáskor is használhatunk (anamnézis; Gyermektükör) - ezek egészülnek ki nagycsoportban a speciálisan a tehetséggondozó tevékenységhez köthető megfigyelési dokumentumokkal. 

A TEHETSÉGÍGÉRETEK BEVÁLOGATÁSA A GONDOZÓ MŰHELYEKBE

A gyermekek érdeklődési területének azonosítása, az átlagon felüli adottságainak kipuhatolása, az alkotó készségük szintjének felfedezése és a tehetségígéretekre jellemző személyiségtulajdonságok felfedése.
A "minden gyermek tehetséges lehet valamiben, csak fel kellene azt fedezni" elv értelmében biztosítani kell az iskoláskor előtt minden gyermek számára, hogy a legjobb adottságának megfelelően bekerülhessen valamely gondozóműhelybe. Az, hogy mennyi műhelyt tudunk működtetni elsősorban a humánerőforrástól függ.
A műhely lehetőségek közül olyan alapon is választunk, hogy az óvodapedagógusok milyen érdeklődésűek.

A BEVÁLOGATÁSHOZ FELHASZNÁLHATÓ MÉRŐANYAG
A beválogatást a tehetséggondozó csoportot vezető óvodapedagógus végzi, a módszere a megfigyelés, mely statisztikai méréssel feldolgozható. A tehetségígéretek beválogatásának szempontjait az óvodai tehetségmodell három kulcsfontosságú tényezője alapján dolgoztuk ki: a gyermek átlag feletti adottságai, kreatív adottságai és motivációs adottságai. (lásd: Dokumentáció)A megfigyeléshez szükséges a gardneri tehetségterület meghatározása, amihez a mérést és megfigyelést végezzük, majd meg kell határozni a megfigyelés célját. A megfigyelésen részt vesznek az "Összesítő a tehetségígéretek azonosításának eredményeiről" dokumentumban azonosított nagycsoportos korú gyermekek.
Érdemes strukturált megfigyelést alkalmazni és pontosan meghatározni, hogy melyik technikát alkalmazzuk, és kinek az átdolgozott rendszere (Ryans)
Az adatrögzítő lap a beválogatáshoz: megfigyelés közben, vagy azt követően alkalmazunk, ezt a műhelynaplóba is beletesszük.
A mérés menete:
A szempontokat vezessük fel az adatrögzítő lapba. A műhely típusához illeszkedő tevékenységek során figyeljük meg a gyerekeket, ha lehetséges több alkalommal is. A megfigyelést követően az adatrögzítő lapon értékeljük a gyermekeket a megadott szempontok szerint hatfokú becslési skálán. Ezután gyermekenként összegezzük és átlagoljuk a kapott becslési értékeket a három tehetség összetevő (adottság, kreativitás, motiváció) szerint.

A beválogatáshoz szükséges személyi feltételek:
KOMPLEX PROGRAMOK A TEHETSÉGÍGÉRETEK MŰHELYÉBEN
A tehetséggondozást komplex fejlesztő programokkal lehet megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a gyermek átlagon felüli adottságát kihívásra késztetjük, olyan játékos, öntevékenységet megerősítő tanulási szituációkban, kooperatív játékokban, amelyek mindegyike célirányosan fejleszti a gyermek kreatív adottságait. Ezeket a programokat komplexszé teszi az is, hogy mindezt olyan motivált légkörben kell levezetni, ami a gyermek motivációs adottságait fokozni tudja a speciális terület irányába. A páros munkában az azonos képességű gyerekeknek együtt kell tudni munkálkodni az erős oldaluk fejlesztése érdekében, ugyanakkor a gyermekek gyenge oldalaira, hiányosságaira is oda kell figyelnie az óvodapedagógusnak - ez az összetett fejlesztés teszi komplexszé a műhelymunkát. A műhelymunkának ugyanakkor vannak keretjátékai, lazító programjai, melyek kiválóan fejlesztik a gyerekek inter- és intraperszonális tulajdonságait.
A komplex tehetséggondozó programok elméleti háttere
A komplex tehetséggondozó programok célja négy elemből áll:
1. A tehetségígéretes gyermek erős oldalának fejlesztése
2. a gyermek tehetséggel összefüggő gyenge oldalainak kiegyenlítése
3. megelőzés, légkörjavítás
4. olyan területek támogatása, melyek kiegészítik a tehetségfejlesztést
A gyermekek erős oldalainál az átlagon felüli adottságait vesszük figyelembe, a gyermek gyenge oldalán azokat a hiányosságokat értjük, melyek megnehezítik, akadályozzák a tehetség kibontakoztatását. Gyakori gyenge pontok valamely pszichikus funkció, pl. figyelem tartósságának hiánya, a szociális készségek vagy az egészséges öntudat kialakulatlansága. Ezek miatt kapcsoljuk minden tehetségterülethez az interperszonális és intraperszonális képességek fejlesztését.
A megelőzés során ügyelünk rá, hogy a gyenge oldal miatt a gyermek ne veszítse el motivációját, a légkörjavítás során pedigszociál-integratív módszereket, adleri leveket alkalmazunk, melyre kiválóan alkalmasak a műhely szeretet bábjai.
A kiegészítő tevékenységek a feltöltődést biztosítják, élményt nyújtanak a gyermekek számára.

Elvi kritériumok a tehetségígéreteknek készülő programok megírásához
A program alapvetően a magasabb szintű gondolkodást, érdekes, izgalmas feldolgozási lehetőségeket hangsúlyozza, melynek főbb szempontjai:
● A programnak a gyermekek adottságaihoz mérten minőséginek kell lennie, hogy kihívást jelentsen számukra
● A program üteme feleljen meg a gyorsabb és lassabb ütemnek egyaránt, ezért ajánlott a modulokban gondolkodás, mely akár két-három alkalmat is magában foglal, hasonlóan a projekt tanuláshoz.
● A Nemzeti Tehetség Tanács által javasolt létszámkeret: 6-15 gyermek. Logikai, nyelvi, térbeli-vizuális és zenei terület esetén javasolt a kisebb létszám, míg testi-kinesztetikus és mozgás területen akár 15 fővel is dolgozhatunk.
● A program mélységének egy konkrét érdeklődési terület minél mélyebb feltárását kell biztosítania.
A tehetségígéretek sajátosságainak figyelembe vétele a program készítésénél
A tehetségígéretes gyermekek eltérő ütemben tanulnak a többi gyerektől, ennek összehangolása kulcsfontosságú a fejlődésük szempontjából.
➢ Mélységre vágynak, buzog bennük az alkotási/megnyilatkozási/önkifejezési vágy, így nem pusztán ismeretgyarapításra van szükség, hanem érdekes feladatokra is.
➢ Szükségük van kihívásra és ösztönzésre
➢ Kiemelt feladat feldolgozási készségeik fejlesztése:
○ kritikus gondolkodás megerősítése (logikájuk mozgósítása - kiváló módszer hozzá a projektpedagógia - Dewey és Kilpatrick nyomán)
○ kreatív gondolkodás megerősítése: meg kell adni a gyermek számára a szabad választási lehetőséget (több téma és lehetőség)
○ Kutatás
○ Döntéshozatal: a következmények által a felelősségérzet erősítése a "Te vállaltad, Te hoztad a döntést, Te küszködj meg azért, hogy megoldd, amit elkezdtél".
A játékok legyenek érdekesek az erős oldal fejlesztésére, de a gyenge pontok egyéni, páros vagy mikrocsoportos fejlesztését is be kell tervezni, valamint jelenjen meg a légkörjavítás, kiegészítő tevékenységek. Segíti-e valami konkrétan a kritikus gondolkodás, kutakodási vágyát, döntéshozatali képességét?

GAZDAGÍTÁS A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

A tehetséggondozó programok ebben a korban elsősorban a gyerekek gazdagítását szolgálják, még csak alapozásról beszélhetünk.
A gazdagítás fogalma, fajtái:
A tehetséggondozás legfőbb tartalmi alapelve a gazdagítás, amit dúsításnak is szoktunk nevezni. A gazdagítás célja az óvodai nevelésben: az ismeretekre, élményekre, tapasztalatokra és műveletekre épülő képességek ötletes fejlesztési lehetőségekkel történő befolyásolása. A gazdagításnak négy fajtáját különíti el a szakirodalom:
➔ Mélységben történő gazdagítás: a gyerekeknek több lehetőséget kínálunk tudásuk és képességeik alkalmazására, mint a mindennapi óvodai nevelésben.
➔ Tartalmi gazdagítás: a programot érzékenyen alakítjuk a gyerekek érdeklődésének, szükségleteinek megfelelően.
➔ Feldolgozási képességek gazdagítása: a kritikus és kreatív gondolkodás fejlesztését jelenti változatos és érdekes tevékenységek közben.
➔ Tempóban történő gazdagítás: a tehetségígéretes gyermekek általában gyorsabb munkára képesek, de minden esetben ügyelni kell, hogy a gazdagítás minőségi legyen, ne pedig mennyiségi.
➔ Hagyományos tanulási tapasztalatok bővítése
➔ Produktív gondolkodás, célorientált kreatív gondolkodás: ne ragadjunk le a rutinszerű feladat megoldásnál.
➔ Komplex gondolkodás: a kutatgatás által nem pusztán leegyszerűsített műveletvégzés történik.
➔ Fogalmi háló bővítése
➔ A tanultak felhasználása a gyakorlati feladatmegoldásban (kísérletezés)
➔ Belső összefüggésekre koncentráló tanulás - megfigyelés, kísérletezés, tervezés, megvalósítás.
➔ A gyerekek igényeire és szükségleteire épülő tanulás: a gyerekek alap és speciális igényeinek és képességeinek alapos ismerete szükséges hozzá.
➔ A probléma-feltárás, problémakeresés tanulása
➔ A kritikai gondolkodás fejlesztése
➔ A jövőbeni lehetőségeken való gondolkodás
GAZDAGÍTÁSI MODELLEK
Renzulli gazdagítási triád modelljében három típusú program különül el:
I. Az első gazdagítási típus (Type I): a gyermekek általános felderítő, feltáró, felfedezési élményeket, ténykedéseket biztosít, melyek érdekesek, újszerűek. (Minden gyermek részt vehet ezeken az élménylehetőségeken)
II. A második gazdagítási típus (Type II): csoportos tevékenységeket, az együttdolgozás élményét biztosítja
III. A harmadik gazdagítási típus (Type III): egy probléma tanulmányozásába és megoldásába vonja be a gyerekeket egyénileg és kisebb csoportokban. (~projektpedagógia)
Vannak egyéb gazdagító modellek is:
● Treffinger-féle (1986) modellje: "Egyénre szabott programtervezési modell" - a gyermeket erősségei mentén fejlesztési, kitér az önálló és önirányítási készségek fejlesztésére is.
● Feldhusen és Kolloff (1979, 1986) által kifejlesztett Purdue háromlépcsős modell: először a gyerekek gondolkodási készségeit, majd kreatív problémamegoldását fejlesztik, majd ezeket probléma-orientáltan alkalmazzák.
● Betts-féle (1986, 1991) Autonóm Tanuló Modell: az önállóság, autonómia célját tűzi célként maga elé rpgoram, hogy a gyerekek felelőssé váljanak saját teljesítményükért.

AZ ÓVODAI KOMPLEX TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK KIDOLGOZÁSA
A tehetségműhelyek az óvoda intézményi rendszerében működnek, óvodai szakemberek irányításával. Az óvoda szakmai védőháló, tehetséggondozó hálózatot épít maga köré. A tehetséggondozó műhelyek 30 órásak, melyet egy nevelési évben az intézmény rendszerszerűen működtet. Gondoskodni kell arról, hogy az óvoda szakemberei tehetséggondozó képzettséggel rendelkezzenek. A gyermekek a műhelyekbe tehetségazonosítás után 5-6 éves korban kerülhetnek be. A beválogatás után megkezdődik a komplex tehetséggondozó műhelyek programjainak kidolgozása.
Ha van rá lehetőség, érdemes a műhelyvezető mellé egy szakember segítőtársat kapcsolni. A műhelyvezetők egy fantázianevet találnak ki egy szimbólummal együtt - ennek közösségteremtő ereje van.
A műhely program átgondolt elkészítését segítik elő:
pl. "Fül-elek" zenei képességfejlesztő műhely, melynek gardneri besorolása:
● zenei tehetségterület, interperszonális és intraperszonális képességek fejlesztésével.
● az "Összesítő a tehetségígéretek azonosításának eredményeiről" és a beválogató vizsgálatok eredményeinek összegyűjtése, összegzése
● 30 műhelyfoglalkozásra legalább 15 modult tervezünk, így kéthetes időintervallumban gondolkodhatunk egy-egy kiemelt téma esetében, lehetőség adódik ismétlésre, mélyítésre, tartalmi és módszertani gazdagítás biztosítására.
● erős és gyenge pontok fejlesztésének tervezése, légkörjavítás és kiegészítő tevékenységek biztosítása
● Először szükséges egy vázlatot készíteni, majd a programtervet részletezzük a műhely vázlatokban
● Lehet komplex módszerek alkalmazásával tervezni, amit a művészi komplexitás vezérel; valamint problémafeltárásra épülő projektpedagógiai módszereket alkalmazni

1. Ráhangolás Drámajátékok segítségével a bensőséges légkör megteremtése, az interperszonális képességek gazdagítása
2. Speciális tartalmi gazdagítás, fejlesztés Az átlagon felüli speciális adottságok nevelésének adjunk szabad utat. Erős és gyenge oldalak kreatív módszerekkel történő gazdagítása.
3. Értékelés, hatáselemzés Intraperszonális képességek fejlesztése, a gyerekeket bevonjuk a szimbolikus értékelésbe az adleri bátorító elvek alkalmazásával.
4. Szülők közvetett bevonása a műhelymunkába Közös összegzés a gyerekekkel, megbeszéljük mit "visznek magukkal haza".

1. A probléma felállítása, ötletgyűjtés, döntés, közös tervezés Probléma megértése, ötletek megfogalmazása, közös tevékenységtérkép elkészítése
2. Gyűjtőmunka (szülők közvetlen bevonása) Megbeszéljük milyen képek, tárgyak, eszközök szükségesek a téma feldolgozásához, beosztjuk a feladatokat
3. Speciális tartalmi gazdagítás, fejlesztés (Információ- és tapasztalatgyűjtés feldolgozása; Kiegészítő tevékenységek) Erős és gyenge oldalak kreatív módszerekkel történő gazdagítása.
Tapasztalati lehetőségek biztosítása, melyek által a feldolgozási módszerek gazdagodhatnak.
4. Értékelés, hatáselemzés Eredmények bemutatása változatos eszközökkel: játékok fotó, videó - hova jutottunk el?